az atomot az anyag alapvető egységeként jellemzik, amely egy magból és egy negatív töltésű elektronokból álló hullámból áll.
A proton abszolút töltésű molekula, és a az atom magja.
egy elektronnak negatív töltése volt.
A neutronnak nincs elektromos töltése.
A magszám megegyezik a magban lévő protonok mennyiségével.
tömeg szám megegyezik a protonok mennyiségével a neutronok mennyiségén felül.
A neutronok számát úgy tekintjük, hogy a tömegszámból kivonjuk a magszámot.
A protonok száma megegyezik az elektronok számával egy pártatlan atom.
az anyag egy móljában lévő részecskék mennyiségét avogadro-számnak nevezzük, és 6,02 x 10 23-nak számít.
az elektronok felvillanyozásának pontja egy életerőszintről egy magasabbra lép életerő szintje.
Ahogy ismét alapállapotba esnek, fényként sugároznak életerőt, és a folyamat egy csodálatos vonalspektrum sed.
az elektronnak a molekulában való kisajátítására az elektronikus elrendezésre utalnak.
Az anionok negatív részecskék, és akkor keletkeznek, amikor a molekulák elektronokat vesznek fel.
A kationok biztos részecskék, és akkor keletkeznek, amikor a molekulák elektronokat veszítenek.
A komponensek olyan makulátlan anyagok, amelyek egy vagy több anyagosztályból állnak, és amelyek nem bonthatók le egyszerűbb anyagokra összekeverési formákkal.
Az izotópok egy olyan komponens két vagy több megnyilvánulása, ugyanannyi proton, de megkülönböztető számú neutron.
A válasz két vagy több anyag homogén, azonos keveréke
a heterogén keverékek különböző felismerhető anyagokból állnak, és nem egyenletesek végig.
egy oldott anyag olyan anyag, amely hajlamos felbomlani pl só, míg az oldható anyag jellemzően folyékony, amely az oldott anyagot felbontja pl. víz.
A képletek úgy vannak összeállítva, hogy a kationon lévő töltések mindegyiket áthúzzák.
Az együtthatók azokra a számokra utalnak, amelyek a termékek és a reaktánsok előtt keletkeznek, hogy kiegyenlítsék az egyenletet.
A reagenseket felfedezik. a választengely bal felében, a termékek pedig a jobb oldalon találhatók.
Az endoterm reakciók felszívják a körülvevő energiát, míg az exoterm reakciók energiát kisütnek.
A fizikai tulajdonságok az anyag megnyilvánulására utalnak, nem formálnak új anyagokat
a kémiai tulajdonságok új anyagok strukturálódását idézik elő
az energia 34 megmaradási törvénye 34 kimondja, hogy a reaktánsok tömege egy összeállítás matematikai állításában megbízhatóan ekvivalens lesz az anyag tömegével.
három halmazállapotú erős folyadékok és gázok.
A szilárd anyagok meghatározott alakúak és térfogatúak.
A folyadékokban lévő részecskék majdnem megoszlanak, és hatékonyan mozoghatnak egymás közelében. Amúgy nincs egyértelmű alakjuk, térfogatuk pozitív